Természeten s törvényein az éj sötétje ült.
Isten szólt: - Legyen Newton! - s mindenre fény derült.
De nem soká. Az ördög jő s kiált:- Fiat, Einstein! - s a káosz helyreállt.

2009. szeptember 3., csütörtök

Terry Pratchett

"Tényleg hosszú volt a nap, és fárasztó. A teátrum volt a legrosszabb benne. Az a rengeteg ember, mind azt tettetve, hogy másvalaki, olyan dolgok megtörténése, amik nem igazak, tájképdarabok, amiken át tudod dugni a lábad..."

"Az idő narkotikum. Túl sok belőle kioltja az életed."

"Azt mondják, a zaj ellentéte a csend. Ez nem igaz. A csend csupán a zaj hiánya. A csend fültépő lárma ahhoz a váratlan, lágyan szertefröccsenő zajtalansághoz képest, ami egy pitypangernyő szétrobbanásának erejével csapta meg a varázslókat."


"Először is, Isten hihetetlenül titokzatos, ne adj' Isten körülményes utakon közlekedik. Isten nem kockázik az univerzummal; saját felfoghatatlan játékát játssza, amit ő talált ki. Ez a többi játékos szemszögéből leginkább érthetetlen és bonyolult pókerjátszmához hasonlít, amit koromsötét szobában játszanak üres kártyalapokkal, végtelen tétekkel, és egy osztóval, aki nem mondja el a szabályokat viszont végig mosolyog."
 
"Az a baj a nyitott elmével, hogy az emberek hajlamosak lesznek odajönni és mindenféle dolgot beletuszkolni."
 
"Bármilyen idióta képes boszorkánynak lenni egy rúnakéssel; komoly tehetség kell, hogy ugyanezt megtegye az ember egy almacsutkázóval."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése